4. ~Társak.*

Reggel mivel a nap a szemembe sütött nem tudtam tovább aludni, így muszáj volt felkelnem. Eléggé nyűgös voltam és kávét követeltem. Pizsiben lebotorkáltam a lépcsőn, majd a konyhába vezetett az utam.
-Jó reggelt! -dörzsöltem a szemem és leültem az egyik székre. -Csinálsz nekem is egy pohár kávét? -néztem rá kölyök kutya szemekkel.
-Legyen. -mosolyodott el, majd visszafordult a kávéfőzőgéphez.
-Mióta vagy fhenth? -ásítottam bele a végébe.
-Úgy három órája, ugyanis egy óra van. -adta oda a poharat Lizzy.
-Micsodaa?! -pattantam fel a székből és rohantam fel az emeletre.
-És mi lesz a kávéddal? -szólt utánam Liz.
-Idd meg nyugodtan! -kiabáltam vissza.
Gyorsan felkaptam magamra valami tűrhetőt, majd őt perc múlva már újra a konyhában voltam.
-Indulhatunk? -kérdeztem.
-Persze, de nem lenne jobb átöltözni? -nézett végig magán, majd rajtam Liz.
-De! -sóhajtottam, majd visszamentem és kezdhettem mindent elölről.
Mivel meleg volt, így öltözhettünk lengébben, mint szoktunk. Elég hamar kész is lettem, de nem tudtam mit kezdeni a hajammal.
-Liiiz! Segíts! -kiabáltam át, egyik szobából a másikba.
-Mi? Mi az? Mi történt? Tűz?! -rohant be a szobámba kétségbeesetten Lizzy.
-Nem tudom, hogy mit csináljak a hajammal. -mondtam letörten.
-Ez most komoly?! Azt hittem, hogy legalább kitört a harmadik világháború. Na gyere ide! -fogta meg a hajam, majd egy parketta fonásból átmenő kontyot csinált nekem. Én meg az ő haját csináltam meg. Befontam a frufruját és oldalra tűztem, a többit pedig begöndörítettem. Felvettük a cipőnket és már indulhattunk is.

***
-Egy epres shaket kérek.
-Akkor legyen inkább kettő! -mondtam mosolyogva.
A pincér elment, mi meg folytattuk a beszélgetést.
-És mi legyen a következő állomás? Mert szerintem már majdnem mindent megnéztünk.
-Szerintem mehetünk már haza is. Eléggé elfáradtam. És nem olyan könnyű gipszelt lábbal járkálni fel-alá.
-Rendben. Na de már itt is van a shake. -vette el a poharakat Lizzy, majd fizetett.
-Ki fizettem volna a részem.
-Nem! Meg vagy hívva. -mosolygott rám, majd beleivott az italába.
-Akkor köszi. -viszonoztam a mosolygást, majd én is beleittam a shakebe. Lizzy csinált egy képet a shakeéről, majd felrakta Twitterre, "Köszönöm ezt a csodás napot @Chels_Young!:)".
-Na most már menjünk szerintem. -álltam fel. Kimentünk a sütiző elé, majd fogtunk egy taxit, megadtuk a címet és irány haza!

*Kendall szemszöge*

-Fiúk! Csak úgy járhattok suliba, ha találtok magatoknak egy rendes házat! -mondta el már ötödjére Paul.

-És innen miért nem járhatunk suliba? -akadt ki James.

-Mert tudják a rajongók, hogy hol laktok és ez így túl veszélyes.

-Jó rendben! De mégis honnan fogunk találni magunknak egy normális és elfogadható lakást? -kérdeztem.

-Hát azt ti tudjátok. Tőlem akár barátokhoz is odaköltözhettek, csak senki se tudja meg. -adta meg az ésszerű választ, majd kiment a szobából Paul.

-Most akkor mi legyen? Én akarok normális suliba járni! -siránkozott Carlos.
-Meg fogjuk oldani, csak hagyd abba a nyafogást! -könyörgött neki Logan.
-És mi lenne, ha barátokhoz költöznénk? -vetette fel az ötletet James.
-És mégis kikhez? -akadékoskodtam.
-Lizzy. -nyögte be Logan.
-Mi?! Kicsoda? -kapkodta a fejét James, mert mindenki más bólogatott, csak ő nem értette a dolgot.
-Ez jó! Rá is keresek az interneten. Meg mondta is, hogy fognak venni a barátnőjével egy közös lakást. Talán lesz hely nekünk is. -lettem hirtelen izgatott.
-De kiről van szó?! -akadt ki James, mert ő még mindig nem értett semmit.
-Na szóval....-és Carlos mindent elmesélt.
-Ahá! Már minden világos. -bólogatott értelmes fejjel James.
Gyorsan rá is kerestem az interneten, majd megtudtuk, hogy már el is költöztek. Nem messze a mi lakásunktól. Ez jó volt, mert így nem kellett minden cuccunkat messzire cipelni.
-Na akkor szerintem holnap már mehetnénk is hozzájuk. Ha hirtelen állítunk be hozzájuk akkor nem mondhatnak nekünk nemet, és így lesz lakásunk, és járhatunk normális suliba! -vezette le a dolgot Logan. Mindenki nagyon belelkesült, majd el is tűntünk pakolni. Úgy hétre sikerült mindennel kész lennünk. Lecipeltünk mindent a nappaliba, majd a nap további részét a tv előtt töltöttük.

***
-Gyertek már! Még nincsenek sokan az utcán, így feltűnés nélkül el tudunk menni. -mondta Carlos.
-Te könnyen beszélsz! Neked nincs külön táskád  a hajápolóid és hasonló dolgaidnak. -rángatta ki az ajtón az öt bőröndöt James.
-Jól van már! Ne veszekedjetek. -inkább segítsetek kinyitni az ajtót. -szenvedtem a zárral.
Gyorsan bepakoltunk mindent a két kocsiba, majd elindultunk a talált cím felé. Negyed óra alatt ott is voltunk. Egy igen modern és szép ház előtt parkoltunk le. Szerencsére tömör és magas volt a kerítése. Kiszálltunk a kocsiból, majd a legszebb mosolyunkat felvéve csöngettünk be. Vártunk pár percet, majd egy elég csinos lány nyitott nekünk ajtót. Nem Lizzy volt az. És mankóval járt. Nekem rögtön beugrott, hogy ki lehet az.
-Chelsey? -kérdeztem rá elsőként én.
-Igen?! -kérdezte furcsán mivel (gondolom én!) nem tudta, hogy kik vagyunk.
-Mi Lizzy barátai vagyunk. Ő itthon van? -vette át a szót Logan.
-Most éppen nincs, de gyertek be. Bármelyik percben megjöhet. -invitált be minket.
Az előtérben levettük a cipőnket, majd a nappaliba terelt be mind a négyünket.
-Kértek valamit enni, inni? -kérdezte egy mosoly kíséretében.
-Nem, köszönjük! -mosolygott vissza Carlos.
Leült mellénk, majd elkezdtünk beszélgetni. Még nem akaratuk felhozni neki a költözést, de sajnos ő megelőzött minket.
-És miért is keresitek Lizzyt? -ráncolta a homlokát.
-Hát...mert...izé. -dadogott James.
-Szia Chels! Megjöttem! -jött be a szobába Lizzy két tele szatyorral. -Hát ti?! -lepődött meg.
-Mi hozzád jöttünk. Vagyis hozzátok. Lenne egy kérésünk felétek. -néztem rájuk komolyan.
-Okéé! -húzta el a végét Lizzy és ült le egy szabad fotelbe.
-Szóval arról lenne szó, hogy ide szeretnénk költözni. -mondtam.
-És akkor mi? -értetlenkedett Chelsey.
-Vagyis ide költöznénk hozzátok. -helyesbítettem.
-És megkérdezhetem, hogy miért? -tudakolta Liz.
-Mert csak úgy járhatunk normális suliba, ha találunk egy normális lakást magunknak. Léééégyszííí!! Rendes suliba akarok járniii! -nyafogott Carlos.
-Eddig rendben is van, de a suli csak szeptemberben kezdődik és most nyár van! Suli kezdésig még van három hónap. -vázolta fel a helyzetet Lizzy.
-Oké, de tudod mennyi ideig tart egy "ilyen" fiúnak berendezkednie? -mutatott magára James.
-El tudom képzelni! -forgatta a szemeit Chels.
-Na akkor mit mondotok? -tért vissza a tárgyra Logan.
A lányok egymásra néztek, majd meghozták a döntést.